A Sághegyi Tájvédelmi Körzet
A bányászat által lerombolt hegytető helyén tátongó üres, elnéptelenedett bányaudvarok,
a kopár, komor sziklafalak világa sokáig a "senki földje" volt, ahol csak a bazaltsikátorok és
kőtornyok között süvítő szél, és néhány fészkelő madár talált otthonra. A növényzet lassan
benőtte a kevésbé meredek lejtőket, ahol lazább volt a talaj, és meg tudtak kapaszkodni.
A meddőhányók egyenletes lejtőit fű, és cserjék borították be, a peremeken erdők sarjadtak.
A hegy egyedülálló földtani, és kulturális értékei, élővilága már korábban felkeltették a
természet kedvelőinek, és kutatóinak figyelmét. Másokkal együtt a magyar természetvédelem egyik
megalapítója, Kaán Károly is szót emelt a bazaltbánya természetpusztító hatása ellen, a 30-as években,
sajnos eredménytelenül.
A Ság hegy az őt megillető oltalmat 1975-ben kapta meg, amikor az Országos Természetvédelmi Hivatal
védetté nyilvánította. Ekkor született meg Magyarország egyik első - és legkisebb -
tájvédelmi körzete.
Területe 235 hektár (amelyből 24 ha fokozottan védett), mely régebben a Fertő-Hansági,
ma az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik
A tájvédelmi körzet fő céljai közé tartozik a bányászat által napvilágra került geológiai
alakzatok védelme, és mintegy szabadtéri földtani múzeumként történő bemutatása. Nem kevésbé
fontos a nyomokban fennmaradt természetközeli növénytakaró és állatvilág megóvása, és
újbóli gyarapodásuk zavartalan biztosítása sem.
Ezzel párhuzamosan az idegenforgalom fellendülését is igyekeztek elősegíteni. A volt bányaigazgatói
villát 1968-ban felújították, és turistaháznak rendezték be (ma Sághegy Fogadó), ahol szálláshely,
és étterem is működik. Az egykori transzformátorházban kapott helyet a Sághegyi Múzeum, mely 1977-ben nyitotta meg
kapuit. Benne sokoldalú kiállítás látható a hegy geológiájáról,
kultúrtörténetéről. Eötvös Loránd itt végzett geofizikai kísérleteit a fogadó melletti emlékoszlop idézi fel.
A bányaudvar veszélyesebb, ingatag szikláit ledöntötték, gyalogösvényeket alakítottak ki,
mely az egyes szinteket lépcsőkkel, vaskorlátokkal teszi megközelíthetővé, illetve biztonságosabbá.
A hegyet érinti a kemenesaljai sárga sáv jelzésű turistaút is, melynek sokáig északi végpontját képezte.
Régebben több nagyszabású rendezvény helyszíne volt a mély bányaudvar, itt rendezték meg például éves
rendszerességgel a "Kráter-hangversenyt", a fúvószenekarok országos találkozóját, melyeknek során a hely
kitűnő akusztikájáról is meggyőződhettünk.
A platóról égbe nyúló, évtizedekig csak "megtűrt" Trianoni kereszt is felújításra került, a talapzatát alkotó
sziklatömböket megerősítették, az emlékművet letisztították, és éjszakai díszkivilágítást kapott. Azóta
több ünnepi megemlékezés színhelye az emlékmű környéke, melyen újra tábla hirdetheti, mint egykor:
"Nagymagyarországért".
Eragon - filmforgatás
Itt, az újabb idők krónikájánál kell megemlíteni azt is, hogy a hegy kráterében forgatta
2006-ban a 20th Century Fox amerikai filmvállalat az Eragon című fantasy-kalandfilm egyes jeleneteit.
A forgatás során egy egész favázas díszletfalu épült fel a kráter mélyén és lépcsőin. Az esemény, melyet
nagy hírverés övezett, megosztotta a közvéleményt, voltak, akik a védett természeti értékek
miatt aggódtak, míg mások anyagi, és egyéb pozitív hozadékait hangsúlyozták. Bár a munkálatokhoz
számos engedélyt kellett beszerezni a filmeseknek, és az Őrségi Nemzeti Park folyamatosan felügyelte
az építkezést, és utána a terep visszaállítását, azért néhány helyen kisebb maradandó sérülés következett be. A növényzet, a kivágott fák, bokrok
ugyan idővel regenerálódnak, de például a hegy egyik ikonikus látványosságának számító központi
kürtő csúcsáról és más részeiről több sziklát eltávolítottak (feltehetően balesetveszélyesnek(?)
nyilvánítva azokat), ami nemcsak a látványt változtatta meg,
hanem a nehéz bazalttömbök sem védik többé a kúpmaradvány laza, salakos anyagát a fokozott eróziótól.
A Sághegy Fogadótól a kráterbe vezető, egykor a bánya által használt földes utat aszfaltos kőburkolattal
látta el a filmvállalat, ezáltal könnyebbé vált a hegy belsejének megközelítése rendezvények esetén.
Kemenes Vulkán Park
A 2000-es évek végétől a Ság hegy életének és idegenforgalmának újabb fejezete kezdődött el.
Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus egy nemzetközi szinten is egyedi látványosságot álmodott meg a
hegyre, melynek megvalósítására a Celldömölki Önkormányzat és az Őrségi Nemzeti Park is
sikerrel pályázott. A megújult geológiai tanösvény, illetve
a Vulkán ösvény közérthető, színes táblákkal kalauzolja végig a látogatót a tűzhányók világában. 2012-ben kívül-belül
felújították és átalakították a Sághegyi Múzeumot, melyben egy modern szemléletű, interaktív kiállítás kapott
helyet. A múzeum melletti téren Kőpark és Játszókert várja a kirándulókat. A fogadó és parkoló mellett
pedig botanikai és madártani tanösvény ismerteti a hegy élővilágát.
A Vulkán Park egyik leglátványosabb eleme, központi épülete, a Vulkánház
2013. májusában nyílt meg.
A komplexum számos "kalandos utazásra" várja az odalátogatókat. A következőkben a Kemenes Vulkán Park ismertetőjéből idézünk:
Vár a vulkánok lenyűgöző világa Celldömölkön!
Elképzelték már valaha, hogy milyen lehet egy vulkán gyomra belülről, hogy mi okozhatja a kitöréseket, vagy, hogy milyen lehet egy aktív vulkán közelében élni? Tudta, hogy a Kárpátokban pár millió éve még aktív vulkáni tevékenység folyt, így a Kárpát-medence még ma is rengeteg vulkáni kincset rejt?
Látogasson el Celldömölkre, ahol, a Ság hegy festői, természetvédelmi területének határában épült Kemenes Vulkánparkban, minden vulkáni működést övező rejtélyt megismerhet, megfejthet!
A Vulkánpark egy 2013-ban nyitott, 21. századi technikát alkalmazó, interaktív kiállítás, ami játékosan fejleszti a diákok geológiai, földrajzi ismereteit. A kiállítás, tabletek, projektorok, és érintő képernyők segítségével mutatja be Földünk legjelentősebb vulkánjainak példáján keresztül azok formavilágát, felépítését, kiszámíthatatlan természetét. Többet megtudhat e különleges természeti képződmények keletkezéséről, természetéről, kőzettanáról. Lenyűgöző animációkon keresztül átélhetjük, milyen lehet leszállni űrhajónkkal a Marson, a Vénuszon, vagy épp a Holdon, az Ion. Naprendszerünk más bolygói és holdja sokkal egyedibb vulkáni folyamatokkal varázsolják el a látogatókat.
A celldömölki Vulkánház igyekszik közelebb hozni és megértetni a tűzhányók működését.
A Felfedezőterem kicsiknek és nagyoknak is kézzelfogható élményeket kínál. Itt található a vulkán- és gejzírkitörés, földrengés működtethető modellje, illetve a vulkanológusruha, amit fel is lehet próbálni.
A Tűzhányóterem bemutatja a Föld mélyén zajló folyamatokat, a vulkánokat felépítő kőzeteket, a vulkánok formavilágát, Európa legnagyobb vulkánja, az Etna köré csoportosítva.
A Verne-terem látványos kialakítása a Naprendszer egészét hozza közelebb a látogatókhoz, melynek vulkánosságnál is különlegesebb.
A Szimulációs-teremben ismerkedhetnek meg a látogatók a különféle lávafelszínekkel, és számítógépen modellek által ismerhetik meg a lávaöntő és robbanásos kitöréseket, valamint a vulkánok lepusztulását.
A Vulkán Színház kisfilmjében a tűzhányók működéséről és pusztító, akár rengeteg emberéletet is követelhető hatásairól láthatunk képsorokat.
A Kárpát-medence vulkánjait bemutató terem, a térségünket érintő, csupán a közelmúltban véget ért, meghökkentően színes tűzhányó-tevékenységből ad ízelítőt egy terepasztal segítségével.
A Panoráma teremben: Ha már minden információt magunkba szívtunk a vulkánokról, akkor utolsó állomásként megpihenhetünk a Ság hegyre nyíló csodálatos kilátás mellett.
